A II. zongoraversenyt Sosztakovics fiának, Makszim Dmitrijevics Sosztakovicsnak ajánlotta. Az első tétel különféle témái, különösen az induló jellegű jól megfogott, a harmadik tétel kisdobpergései, a zongora motorikus futamai, az ütemváltások, a jól adagolt hemiolák teszik szerethetővé a művet. Az orosz irodalomért rajongó Eötvös Péter több kompozíciót is írt az orosz kultúrához kapcsolódva, legismertebb ilyen darabja, a Csehov-dráma nyomán írott Három nővér című opera, amelynek két részlete önálló koncertdarabként is előadható. A Két monológ című kompozíció – Tuzenbach és Andrej monológja – mintegy foglalatát nyújtja a teljes opera dramaturgiai és hangulati ívének. Igor Sztravinszkij Tavaszi áldozata, a zenetörténet talán legjelentősebb botrányát kavart klasszikus remekmű, egy orosz pogány rítus zenei megfogalmazása, amely az 1913-as, verekedésbe torkolló párizsi ősbemutató óta semmit nem vesztett frissességéből, erejéből, ropogós disszonanciáinak és felvillanyozó ritmusainak varázsából. A rendkívül gazdag partitúra előadása máig erőpróbája minden zenekarnak, a közönség számára pedig az ösztönök és a tudattalan világában való önfeledt megmerítkezést kínálja fel.
A koncertet 18.30 órai kezdettel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben „Előhang” címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők.
Rendező: Concerto Budapest, Művészetek Palotája
